Könyváruház

Ajánló egy Lokálpatriótától

Patik László után ismét egy "outsider", egy nem leányfalusi Pilátus a Credóban. Egy szakdolgozó kerttervező, akinek oskolai penzuma - mondhatjuk közkívánatra - könyvvé lombosult. Kiss Gábor nagyszerű leltárt készített, amely nemcsak település-, építészet -és kerttörténet, de egyben krónika is arról, milyen volt Leányfalu, mivé lett és milyen lehetne. Hasznos böngésznivaló leányfalusi és nem leányfalusi szíveknek egyaránt.
Pompás!

Fábry Sándor

Martin a fantasy mestere. Kimeríthetetlen képzelőerővel megírt históriái középkori mintákból merítenek ihletet, és a láthatóság határát súroló plasztikussággal jelenítik meg fiktív világukat. A sodró, szofisztikált történetvezetés, az árnyalt karakterábrázolás és a szexualitásnak a fantasy műfajában szokatlanul nyílt kezelése is fontos szerepet játszik abban, hogy Martin sikert sikerre halmozó újítóként vonulhat be a műfaj történetébe.
A tűz és jég dala az elmúlt évtized egyik legjelentősebb fantasy sorozata, minden kötete letehetetlen olvasmány. A tűz és jég dalának második könyve, a Királyok csatája az uralkodóját vesztett Westeros birodalmában veszi fel a történet fonalát.

A könyv egy 18 éves vidéki fiú történeteit mutatja be a valóságon és a fikción keresztül. A novellák spontán ihlet alapján készültek, megtörtént vagy megálmodott történetekkel, mesékkel. A cél, hogy egy olyan könnyed és szabad világ szülessen, mint egy rajzfilm.

"Az álom hunyorítva dőlt a falnak. Fiatal volt, kezében egy szál cigaretta. Minden slukknál felerősödött a napfény, ami látószöveteit simogatta. Elengedte karját, s arcát az égitest felé fordította. Vajon mihez kezd, ha eltűnik..."

1979-ben hatalmas csapás érte az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit: az egyik legtapasztaltabb ügynökük, Werner Stiller a páncélszekrényből kilopott szigorúan titkos aktákkal a hóna alatt átszökött Nyugat-Németországba. A keletnémet hírszerzés a rendszerváltás után elismerte, hogy Stiller árulása évekkel vetette vissza a Stasi munkáját: számtalan ügynöküket kellett visszahívniuk az NSZK-ból, és szinte teljesen újjá kellett építeni a kémszervezet tevékenységét. Hajtóvadászatot indítottak ellene, így Stiller végül Amerikába menekült, ahol a CIA szolgálatába állt.

Szabó Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része a Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő, 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett napló.
1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, az imádott férj, Szabó Magda szemében a mellőzött és legalább posztumusz jóvátételt érdemlő zseni, s a napló - a magára maradt asszony és írótárs rögzített belső monológja - a gyászmunka megrendítő, intim, vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitológiai szerelemnek állít emléket.

Leslie L. Lawrence, azaz Blobzang rinpócse, a nepáli Ngagpa kolostorba érkezik, hogy régi kéziratokat tanulmányozzon. A rossz időjárás furcsa idegeneket kerget a kolostorba a már ott lévő, még furcsábbak mellé. A kísértetjárta kolostorban elszabadul a pokol: villogni kezd a titokzatos kék fény, vörös lángok ugrálnak az ablakokban, hirtelen felépül a rég lerombolt démonfal, karosszék repked a levegőben, a halott Kitty Loewenstein pedig tigris hátán lovagol. Aztán gyilkosság történik, majd még egy, míg Hősünk múmiákat talál egy dobozban, hegyes fejű kalapácsot egy halott fejében, a kolostor apátját pedig egy kondérban, holtan. Leslie L. Lawrence nem retten meg: szorosra húzza az övét, fejébe nyomja sárga süvegét, felhúzza kunkori orrú díszcsizmáját és a gyilkos után ered...

Az Elillanat egy mesekönyv. Felnőtteknek. Egy szerelmes festő töprengései a világ dolgain, az életen, a nőn és férfin. Horáciusz Zserbó mesebeli kalandjai nimfák és szatírok, tündérek, ördögök és angyalok között, hol Budapest utcáin és parkjaiban, hol hegyek-völgyek között kóborolva.

Az Elillanat fejezetei önálló magávalragadó történetek Horácisz Zserbó életéből. A történetek képi világa kissé eltérő rajzi eszközökkel, stílussal, de alapvetően ugyanazzal a montázs-szerű technikával lettek megalkotva, mindvégig a rajz és az írás tökéletes összhangjában.

Hazel Bannock a világ egyik legnagyobb olajtermelő vállalatának a Bannock Olajtársaságnak az örököse. Szomália (Afrika szarva) partjai közelében, az Indiai-óceánon hajózó magánjachtját afrikai muszlim kalózok támadják meg. Hazel nincs a hajón, ezért könnyen elrabolják lányát, a 19 éves Caylát. A túszejtők elképesztően magas váltságdíjat követelnek. A bonyolult politikai és diplomáciai helyzetben a nagy hatalmak nem avatkozhatnak be. Hazel Bannock, amikor szembesül a helyzettel és megtudja, hogy lányát, Caylát, milyen iszonyatos kínzásoknak teszik ki, segítségért Hector Crosshoz fordul. Hector, a Cross Bow Security tulajdonosa és vezetője, gondoskodik a Bannock Olajtársaság biztonságáról. Hector félelmetes harcos. Hazellel elhatározzák, hogy saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást. Wilbur Smith elsőként ír, sajátos irodalmi eszközeivel, a szomáliai partok közelében, a nyílt tengeren történő kalóztámadásokról. A regény nemcsak túszdráma, hanem átfogó képet adó vérfagyasztó thriller.

A múlt század derekán kezdett világossá válni, hogy valami nagy baj van a nyugati világ egészségével. A probléma előtt értetlenül állt a tudomány: a látszólagos fejlődés ellenére olyan veszedelmes kórok jelentek meg világunkban, amelyek pár évtizeddel korábban még ritkák vagy ismeretlenek voltak. Szendi Gábor legújabb könyvében fejezetről fejezetre bontakoznak ki a nyugati civilizáció és egyes betegségek összefüggései. Ezek a bajok oly réginek tűnnek, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: mindig is velünk voltak, és nem új fejlemények az emberiség történetében. Ám a gyökereket kutatva szinte kivétel nélkül azt tapasztaljuk, hogy történetük nem is oly régen kezdődött...

A Halkirálynő és a Vis Major történetének hősei találkoznak! Fertő Cityben menyegző készül. A harcművész Dalia és a sok kínpadot megjárt exzsaru, Marcel-Lobo kézfogózna a város hírneves kastélyában. Ám az élet nem habospite. Dalia a koszorúslányokkal - Cyddel és Denisával - kalandot kalandra halmozva lánybúcsúzik Fertő Citíben. Ennek során elkerülhetetlenül megismerkednek a járőröző kopópárossal, Vis Majorral és Kyrával. Vis Major készülő gaztett nyomában jár, Kyra majdnem kétszáz éves sorozatgyilkosság szálait bogozza, közben aktívan praktizáló latrokba, vámpírokba botlanak...

Debrecen csendes poétájának, a Nyugat nagy nemzedékének kiemelkedő alakjának, Tóth Árpádnak klasszikusai nem hiányozhatnak egyetlen nemzeti versantológiából sem. Az ember magányosságáról, boldogságvágyáról, halálfélelméről és társtalanságáról szólnak ezek a versek, egy szenvedő lélek kiáltásai a háborúk és forradalmak szaggatta korban. A Tóth Árpád összes versét bemutató kötet a költő kompozíciós tehetségét bizonyítja, rekonstruálva az általa összeállított kiadások eredeti szerkezetét.

Aloysius Pendergast ügynök mind a mai napig gyászolja feleségét, Helent, akit tizenkét évvel ezelőtt egy hátborzongató vadászbalesetben veszített el. A régi családi birtokon hosszú idő után újra kezébe veszi felesége tárgyait és rettenetes felfedezést tesz: rájön, hogy felesége puskájában, amellyel életét próbálta menteni, éles helyett csak vaktöltény volt. Ki akarhatta megölni Helent és miért? Pendergast barátját és társát, Vincent DAgosta hadnagyot hívja segítségül, hogy a gyilkos után kutatva visszautazzanak a múltba, és nyomon kövessék Helen életét a házasságkötés előtt és után is. Pendergast rájön, hogy imádott feleségének, az egyetlen embernek, akiben teljesen megbízott, rengeteg titka volt...

8 éve jelent meg, és sokak kedvence lett ez a kötet. A szerző vall hitről, vallásról, valamint Istenhez és Jézushoz fűződő viszonyáról, kendőzetlen őszinteséggel, gondolatokat ébresztve a saját hitével is küzdő olvasóval. Most egy kötetben jelenik meg az egykor kiadott két könyv, míves kiadásban, kemény kötésben. Azok számára is érdekes és izgalmas, akik az első kiadásokat olvasták, a könyvgyűjtők számára pedig kihagyhatatlan, épp új köntöse és az első kiadást felülmúló szépségével.

Az Aranysárkány (1925) Kosztolányi egyik legszebb, legtöbb rétegű regénye, amely a huszadik század első harmadában, egy fojtogató légkörű kisvárosban, Sárszegen játszódik. A mű egy humanista ember tragédiáját ábrázolja, Novák Antalét, matematika-fizika szakos, szabadelvű, következetes tanárét, aki keresi, de nem erőlteti a kapcsolatot a tanítványaival. Az arany középutat képviseli katonás és fegyelmezni képtelen kollégái között. A fiúk szeretik, bár félnek is tőle valamennyire – hol „jópofa”, hol „nevetséges” alakja állandó figyelmük tárgya. Novák a magánéletben kevésbé magabiztos: negyvennégy évesen már hat éve özvegy, és egyedül neveli tizenhét éves, igen rapszodikus természetű lányát.

Természet, vagy emberi természet? Egy és ugyanaz, vagy két különböző fogalom? Miért használjuk rá ugyanazt a szót? És mi köze van a természetnek receptekhez, vagy túrákhoz?
Mit tudtak nagyszüleink és eleink az „egész-séges” életről, a növények gyógyhatásairól, a természetről?
Régen, a hétköznapi élet szertartásaiban megjelent ez a tudás, amit azóta elfelejtettünk. Vagy talán már nem fontos számunkra, hogy mit és hogyan eszünk, hogy egészségesek vagyunk-e, és hogy a világ is egészséges marad-e gyermekeinknek?

A könyv célja, hogy az élet egy-egy területét összekapcsolva kalandozásra hívjon:
- egy finom és egészséges étel elkészítésére;
- egy zöldség vagy gyümölcs jótékony hatásainak megismerésére;
- különböző túraötletek, új kirándulási célpontok felfedezésére;
- egy szép fénykép megtekintésére, amely gondolatokat ébreszt;
- vagy rövid üzenetek elolvasására, amelyek megérintenek.
Használd bármelyik módon a Recept-túrát: tavasszal-ősszel, vagy télen-nyáron, új és izgalmas ösvények találkozhatnak Benned az olvasás során, amelynek kapcsán láthatsz, ízlelhetsz, kikapcsolódhatsz, meditálhatsz – vagy mindezeket egyszerre.

Történet egy mesebeli erdőről, annak mesebeli lakóiról, Boróka Banyáról, Fruskáról és Bojtorjánról, egy csodatevő lekvárról, egy sereg elégedetlen boszorkáról és egy kis kalamajkáról.

A végén persze minden jóra fordul, mint a mesékben általában.

A kötet illusztrálta: Szikszai Mónika, szabadkézi rajzaival.

Oscar Wilde regénye kulcsfontosságú mű az angol irodalom történetében, amely a viktoriánus társadalom felszínességének pontos tükörképe és kritikája. A kor, amelyben a legfontosabb érték a szépség, csak külsőség és képmutató lehet. Mindezt az író a gazdag és gyönyörű ifjú, Dorian Gray életén keresztül mutatja be, akit a neves festő, Basil Howard megörökít, mivel elbűvöli a fiú szépsége és fiatalsága. A festménynek köszönhetően bűntelen arca fennmaradhat az idők végezetéig, ám Dorian magának szeretné ezeket a kiváltságokat. Kívánsága teljesül, s míg ő megőrzi a szépségét, arcképén hagy nyomot kicsapongó élete és az idő múlása.

Hazel Bannock a világ egyik legnagyobb olajtermelő vállalatának a Bannock Olajtársaságnak az örököse. Szomália (Afrika szarva) partjai közelében, az Indiai-óceánon hajózó magánjachtját afrikai muszlim kalózok támadják meg. Hazel nincs a hajón, ezért könnyen elrabolják lányát, a 19 éves Caylát. A túszejtők elképesztôően magas válságdíjat követelnek. A bonyolult politikai és diplomáciai helyzetben a nagy hatalmak nem avatkozhatnak be. Hazel Bannock, amikor szembesül a helyzettel és megtudja, hogy lányát, Caylát, milyen iszonyatos kínzásoknak teszik ki, segítségért Hector Crosshoz fordul. Hector, a Cross Bow Security tulajdonosa és vezetője, gondoskodik a
Bannock Olajtársaság biztonságáról. Hector félelmetes harcos. Hazellel elhatározzák, hogy saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást.
 

Az "Elveszett mesék könyve (I-II)", a magyar olvasók által a "Szilmarilok" címen megismert mitológia ciklus legelső, immár majdnem egy évszázaddal ezelőtt született változatát tartalmazza. Az író fia által összeállított, komoly jegyzetapparátussal ellátott kötet új elemekkel, fontos részletekkel egészíti ki a "Szilmarilok"-ban megismert világot.

Az 1948-as szabadságharc eseményei közepette a függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. A három külföldön tartózkodó Baradlay testvért az özvegyen maradt anya hívja haza férje, Baradlay Kázmér halála után, hogy az apa végrendeletének ellenszegülve a haza szolgálatába álljanak. A három eltérő karakterű fiú sorsa, harca és szerelme fordulatos történetvezetésben a történelem színpadán játszódik.

Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért. A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.

Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottab regénye vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregény, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják.  A könyv anekdotizmusa, humora, érzelmessége finom színfoltként olvad bele a zsánerszerű alapszövetbe. A passzív rezisztencia magasztalásában kétségkívül ma is érzünk valamiféle "karón pipázó" magyar flegmatikus fölényt, már-már abszurd bizakodást a jobb jövőben, amit olyan szellemesen érzékeltet a zárófejezetben. AZ Új földesúr nyelvi művészetének is legmagasabb színvonalát reprezentálja, egyebek között azért, mert az olykor rovására írt latinizmusok és germanizmusok itt a beolvadási igyekezet affektációjaként mélyebb tartalmi jelentést nyernek. A regény a klasszikus magyar irodalom nem avuló értékei közé tartozik.

Mi is történt 1990 és 2010 között Magyarországon?
Hogyan és miért lett ez az ország, amelyre a hetvenes-nyolcvanas években mindenki, mint a kommunista világ úttörő reformerére, a gazdaságátalakítók példaképére és a szabadságjogok oázisára tekintett, Közép-Európa beteg embere? Hogyan és miért lett Magyarország a gazdasági élet válsággóca s egyszersmind egy erős jobboldali radikális párt melegágya? – ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Kisfiú holttestére bukkannak Reykjavík egy lepusztult lakótelepén. Szúrt sebtől vérzett el. Ázsiai származású volt, így Erlendur felügyelőnek azzal is számolnia kell, hogy rasszista támadás állhat a gyilkosság mögött. Annál is inkább, mivel az áldozat bátyja a délkelet-ázsiai bevándorlók bandájának vezére. Ám egész más indítékok is felmerülnek a nyomozócsapat előtt, miközben Erlendurnek a magánéletében is jócskán akad tisztáznivalója. Aztán egy hulladékgyűjtő konténerből előkerül a gyilkos eszköz, egy fafaragáshoz használatos kés. Erlendurnek eddigi legsötétebb és legtragikusabb esetével kell megbirkóznia.