Könyváruház

A kötet az 1860-as évekből származik, amikor Arany László bejárta Székelyföldet, egyetlen cél által vezérelve: népmeséket gyűjteni. Arany László népmese-gyűjteménye egy huszonkilenc mesét tartalmazó kitűnő válogatás, többsége olyan kedvenc darab, mint „A kiskakas gyémánt félkrajcárja”, „Babszem Jankó” vagy éppen a „Fehérlófia”. Arany László megtartotta a mesék eredeti szerkezetét és mondanivalóját, és ízes stílusban, igazi mesemondóként "tolmácsolja" azokat.
A kötetben néhány rövidebb lélegzetű mese is felbukkan, a hosszabb történetek mellett, amelyekben az igazságot természetesen győzelemre vivő mesehősök egészen bizonyos, hogy nyerik a gyerekszívek megbecsülését.

Ez a könyv méltó visszaemlékezés a nemrég elhúnyt, közszeretetnek örvendő színészről. Vallanak pályatársak, rokonok, felidézve Ötvös Csöpi, Sándor Mátyás, Petrucchio, Bromden, az indián maradandó alakjait, s persze nem utolsósorban Piedone közkedvelt magyar hangját. Szakavatott kritikusok méltatják híres színházi szerepeit, rendezéseit, forgatókönyveit, filmes alakításait - de bennünk mindig csak csibészes mosolya marad meg...

Hetvennégy magyar íróval folytatott beszélgetését foglalta kötetbe az idén hatvanéves Vámos Miklós. A Kedves Kollégák című, az Európa Könyvkiadónál megjelent kötetből az író szerint az olvasó szubjektív tükröt kaphat a mai magyar irodalomról. "Szenvedélyesen érdekelt, milyen emberek, hogyan gondolkodnak író kollégáim, vannak-e műhelytitkaik. Nagyon sokat tanultam a beszélgetésekből" - foglalta össze a kötet tanulságait a 36 kötetes Vámos Miklós, aki az elmúlt öt évben kétheti rendszerességgel az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruházában készített interjúit szerkesztette kötetbe.

A Kedves Kollégák! című kötet Vámos Miklós életműsorozatának harmadik része az Európa Kiadónál. Az első kötet a tavaly tavasszal a Könyvfesztiválra megjelent Félnóta című regény újrakiadása volt, a második pedig a 2009 őszén kiadott Tiszta tűz című új novelláskötet.

Rögtön, kiadása pillanatában indulatokat szító, ellentmondásos könyvet vehetett a kezébe az olvasó, Liszt Ferencnek egy olyan művét, amelyről a legkevesebb, amit elmondtak, hogy jobb lett volna meg sem íródnia.
Ez a feltevés azonban oktalan és igaztalan. Bár a könyvben a szerző téves következtetéseket is megfogalmaz, csakhogy ennek a korszakos zseninek még a tévedései is tanulságokban bővelkednek. És szögezzük le: korántsem csupán tévedések olvashatók a kötet lapjain, hanem pótolhatatlan meglátások alkotásról, tehetségről, zenéről és zenészekről, mindenekfelett a cigány zenészekről, és arról a muzsikáról, amely évszázadok óta világhírű zászlóshajója a magyar kultúrának.

Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy..., vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális - ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

A félelmetes erejű magyar vitéz dicső tetteiről szóló történet évszázadokon keresztül szállott szájról szájra, apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hű alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdő Toldi Miklós alakja elsők között Arany Jánost ihlette meg, Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hős történetének feldolgozásához.
Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Ajánló egy Lokálpatriótától:

"Patik László után ismét egy "outsider", egy nem leányfalusi Pilátus a Credóban. Egy szakdolgozó kerttervező, akinek oskolai penzuma - mondhatjuk közkívánatra - könyvvé lombosult. Kiss Gábor nagyszerű leltárt készített, amely nemcsak település-, építészet -és kerttörténet, de egyben krónika is arról, milyen volt Leányfalu, mivé lett és milyen lehetne. Hasznos böngésznivaló leányfalusi és nem leányfalusi szíveknek egyaránt.

Pompás!"

/Fábry Sándor/

Kaffka Margit az utóbbi években reneszánszát éli, egyik legismertebb műve, a Hangyaboly egy zárda életét mutatja be, melynek csendes életét felborítja az új főnöknőválasztás. Az egymással szemben álló feleket főképpen a zárda anyagi forrásainak megválasztása hangolja egymás ellen: a régiek a módos jelöltek hozományára és a főúri adományokra akarnak építeni továbbra is. Ezért igyekeznek belekényszeríteni a rendbe Gross Helénkét, a haldokló főnöknő unokahúgát, akire nagy örökség vár. A modernek szeretnék, ha feleslegessé válnának a pénzhozományok: akkor csak a rátermettség és a hivatás lenne az apácák toborzója. Ezért akarnak magasabb iskolákat tervezni, egészséges, új épületeket építeni.
Kaffka zárdája önálló, eleven világ: belső logika szerint épül fel, körültekintően kidolgozott alakjai önnön törvényeiket követik ebben az önéletrajzi szálakkal is gazdagon átszőtt műben.

Végre magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében.

Még a sokat megélt színésznő, Demi Moore is "sorsfordító erejű" üzenetre talált a könyv elolvasása közben.

Coelho a regényről: „Eme harmadik regényemben, amit közvetlenül Az alkimista után írtam, egy fiatal nő történetét mesélem el, aki fejest ugrik a boszorkányságba és beleveti magát a különböző mágikus hagyományok megtapasztalásába."

Brida, a fiatal és gyönyörű ír nő az élet értelmét és az univerzum titkait kutatja.Találkozik egy bölcs férfival, aki megtanítja, hogyan győzze le a félelmeit, és egy érett nővel, aki megmutatja neki, hogyan táncoljon a világ rejtett dallamára.

Mindketten meglátják a Bridában rejtőző különleges képességeket, de hagyják, hogy egyedül induljon felfedezőútjára. Brida igyekszik megismerni a sorsát, keresve a kényes egyensúlyt szerelmi kapcsolata és új, egyre inkább átlényegülő önmaga között.
A mű gyönyörű és misztikus történet szerelemről és bátorságról, ami felfedi az Erósz spirituális és a spiritualitás erotikus oldalát is.

Mi történne a világgal, ha az amerikai hadsereg katonái a puszta tekintetükkel tudnának ölni, át tudnának menni a falon és láthatatlanná tudnának válni? Az 1980-as évek elejétől kezdve az amerikai katonai vezetésben jó néhányan hittek mindebben - s hittek abban is, hogy a világ mindennek hatására szebb és békésebb hely lesz: hiszen egy ilyen hadsereggel senki sem szállhatna szembe. Így hát egy laboratóriumban (a Különleges Erők Fort Bragg-i központjában) az amerikai elitcsapatok tagjai lelkesen kísérleteztek a titkosság végett "mekegéstelenített" kecskék halálra bámulásával. Nem nagyon sikerült, pontosabban állítólag valakinek egyszer mégis... Jon Ronson az efféle legendáknak jár utána, és ír  többek között tudatküszöb alatt ható üzenetekről, Uri Gellerről, akit mint pszichokémet alkalmaztak (s aztán a terrorizmus elleni háborúban "reaktiváltak"), és egy tábornokról, aki mindig beveri az orrát a falba, mert meg van győződve róla, hogy egyszer majd át tud menni rajta, ...

Könyvet jelentetett meg a budapesti Bélyegmúzeum A magyar bélyeg története címmel. Az összefoglaló, hiánypótló munka a magyar bélyeghasználat 160 évét tekinti át. A könyv bemutatja a bélyeggyűjtés, a bélyeggyártás és a nyomdatechnika történetét, valamint betekintést nyújt abba, hogy miként változtak a művészeti stílusok.

A 244 oldalas, a Kossuth Kiadó által közreadott mű egyebek között számba veszi a bélyegek funkcióit, a levélküldésen kívül ugyanis külön erre a célra szánt bélyegekkel adták fel a korabeli időkben a táviratokat és a csomagokat is.
A könyvben megjelenő hírlapbélyegek külön típust képeztek, amelyeket a házhoz szállított lapokat átkötő szalagokra, az úgynevezett címszalagokra ragasztottak.
A bélyegeken keresztül az első és második világháború frontmozgásai is napról napra nyomon követhetők, hiszen a katonák mindig az éppen általuk elért település postájáról küldték haza leveleiket. Mi több, múzeumukban találhatók különleges alakú, így háromszög és rombusz formájú bélyegek is, amelyeket az 1950-es évektől kezdtek gyártani.

Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét. Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is.

Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan megkavart egyvelege; intelligens, vllámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen- miként azt Robert Langdon felfedezi- nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt...

Patrick Süskind neve A parfüm című világhírű regény után sok magyar olvasó számára ismerősen cseng. E rövid kis történetnek a nagy elődhöz ugyan nem sok köze van, de ha kézbe vesszük, most sem fogunk csalódni.

Főszereplője egy kisiskolás fiú, aki - mint minden gyerek - iskolába jár, fára mászik, álmodozik, és szerelmes lesz. Süskind az ő felnőtté válását meséli el nekünk, azt az utat, amelyet mindannyian végigjárunk, amely sokszor csalódásokkal terhes, és amelyen a mi kis hősünk megismerkedik Sommer úrral, a vidéket járó, szomorú, furcsa különccel, aki ahogy ködképként bolyong a történeten át, mintha azt súgná: Én vagyok Elmúlás úr, várj, nemsokára te is követsz.

"A távoli jövő számunkra már teljességgel idegen világában elképesztő technikai szinten élnek egymás mellett természetes és mesterséges lények, hexkapukon át közlekednek a bolygók, csillagok közt, és kedvükre alakítják környezetüket. Az aszteroidák birodalma azonban egészen más: szinte feudális viszonyok uralkodnak, s lakói elzárkóznak minden kapcsolat elől a gépi létformákkal és a fejlett technikával egyaránt.

Amikor Orwen Cima nagyúrnak, egy kisbolygó teljhatalmú vezetőjének fia, Telmah a Földre érkezik, az MI-k testet adnak Ratiónak, az addig anyagtalan komputertudatnak, hogy barátkozzon össze a fiúval, és tájékoztassa a gépeket szándékairól, minden lépéséről.

Visszatérve a Psziché aszteroidára, a furcsa pár udvari intrikák közepébe csöppen, melyeknek megoldása nem hagyja hidegen a máskülönben higgadt, számítóan kiszámított mesterséges intellektusokat sem.

Az ausztrál irodalom többszörösen díjnyertes fenegyereke fejtetőre állítja mind az SF-ről, mind pedig a regény műfajáról kialakult elképzeléseinket. Mintha futurisztikus Shakespeare-t olvasnánk, de királydrámáit komédiába oltva, tele nyelvi leleménnyel és váratlan csavarral."

Megjelent Fejős Éva, Magyarország első számú bestseller írónőjének Eper reggelire című regénye, amely nagysikerű korábbi bestsellerének, a Hotel Bali-nak különleges, és meglepő folytatása. Az Eper reggelire különlegessége, hogy nem kronologikus folytatásról van szó. Így a kötet érdekes lehet azok számára is, akik még nem olvasták a Hotel Bali-t, ugyanakkor rengeteg meglepetéssel fog szolgálni azoknak, akik rajonganak a korábbi sikerkönyvért.

„Új helyszínre utaztattam (Párizsra, a Roland Garrosra) a már megismert figurákat. De ezúttal sokkal mélyebbre ások a szereplők lelkében, így lehetőségem volt új oldalukról megmutatni őket. Kiderül, hogy ők is őriznek „csontvázakat” a szekrényeikben. A cselekmény is több szálon fut. A történet talán akciódúsabb, pergősebb, mint a Hotel Bali-ban, ám minden főszereplőmnek fontos döntést kell meghoznia.” – mesélte titokzatosan az írónő új könyvéről.

"A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is – például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással –, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regénye képes összebékíteni két, látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadó, fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről."

Ne várd a májust címmel Bródy János "versként is olvasható dalszövegeit" publikálta a Scolar Kiadó, egy ötszámos CD-melléklettel. A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent kötet 106 szöveget tartalmaz.

"Dallamokra írok énekelhető szavakat, és megpróbálom ezeket értelmes rendbe illeszteni. Számomra hízelgő, ha úgy gondolják, ebben költészet is van, és néhány ember a dalszövegeim közül most kiválogatott olyanokat, amelyeket szerintük akár versként is lehet olvasni" - mondta Bródy János az MTI-nek. Van közöttük az Illés és a Fonográf korszakából, szólólemezeiről és másoknak írt szövegeiből is. A kiadó és a szerkesztő a több mint száz szöveget bizonyos gondolati ívek mentén osztotta fejezetekre. Ezek egy-egy markáns, jellemző szövegének címei egyben: Bordódi Kristóf, Jelbeszéd, Maszkabál, Ne várd a májust, Békét és reménységet, Egy mondat a szabadságról; többségüket annak idején Koncz Zsuzsának írta.

A Ne várd a májust Zorán énekelte el 1982-es lemezén.

„Azok miatt írtam meg ezt a könyvet, akik – bármerre jártam, bármire jutottam – megkülönböztetett figyelemmel, várakozással és szimpátiával követték az életemet; azoknak ajánlom, akik kudarcaimban is, tévedéseimben is kitartottak mellettem, és erőt adtak, amikor már azt hittem, hogy magam vagyok. És amikor már úgy látszott, hogy védtelen vagyok, ők körülvettek, kiálltak értem, és védelmeztek a mindenfelé kinyilvánított megbecsülésükkel.”

A vitathatatlan tudású ferencvárosi legenda tollából származnak a fenti sorok, akit meg nem értett zseniként gyászol most Magyarország.

"Az őszinteség részben szelídség is. Őszinteség, szelídség, méltóság, hárman biztosan állnak, nem billegnek, akár a suszterszék. E három jegy a szavakkal ki nem fejezhető szeretetnek alkotóelemei. Az őszinte beszédhez elszánódás, hátsó gondolatok nélküli lélek kell. Őszintének lenni annyi, mint megpihenni. Varga Zoltán ilyen lélekkel írta ezt a könyvet."

(Balczó András)

A szeretetközlés többféle csatornán át történhet, és mindenki azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése és személyes hajlamai alapján ráhangolódott. Van, aki együtt töltött, minőségi időre vágyik, és bármennyi ajándékkal halmozzák is el, ürességet és elkeseredést érez, ha párja nem fordít rá kellő figyelmet.
A jó hír az, hogy a szeretetnyelveket is el lehet sajátítani. Süveges Gergő élményszerű tolmácsolásában megelevenednek azoknak a pároknak a borús és derűs történetei, akik Chapman doktor tanácsára tanulták meg és kezdték el beszélni egymás szeretetnyelvét. Fültanúi lehetünk mélyreható felismeréseknek, elszánt elhatározásoknak, szeretetteljes kísérletezéseknek és házasságok örömteli kivirágzásának.

A hangoskönyv alapjául szolgáló mű heteken át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján és hazánkban is közel 100.000 példányban fogyott el.

A zseniális Scorsese, egyik kedvenc színésze (Leonardo DiCaprio) főszereplésével álmodtavászonra Dennis Lehane Viharsziget című klasszikusát.

Azok kedvéért, akik eddig semmilyen formában nem találkoztak a Viharszigettel: a címadó szigeten börtönkórház, sőt, börtönpszichiátrai intézmény működik. Ide érkezik Teddy Daniels nyomozó új társával, Chuckkal, hogy felderítse egy titokzatosan eltűnt beteg, Rachel Solando esetét. Az orvosok és az ápoltak egyaránt furcsán viselkednek, miközben kiderül, hogy Daniels számára ez az eset személyes ügy is egyben, hiszen halott felesége gyilkosát, egy gyújtogatót is itt tartanak fogva, ápolás alatt. A nyomozó közben egyre csak halott feleségének alakját látja éjjelenként, és abban sem lehet már biztos, hogy nem csapdát állítottak neki a szigeten.

A regény már néhány éve megjelent egyszer magyarul, most azonban a film segíthet abban, hogy a szerző olyan széles közönséghez juthasson el, amilyet megérdemel, további köteteivel is. Feszültségkeltésből és történetmesélésből mindenesetre ezen regénye alapján egészen biztosan ötösre vizsgázik.

Stephen Vizinczey magyar születésű brit író, Érett asszonyok dicsérete című regényét 20 év után újra kiadta a Penguin Press Modern Klasszikusok sorozatában. A nemzetközi bestsellerré lett könyv először 1965-ben jelent meg, azóta több mint ötmillió példány fogyott belőle világszerte. 1978-ban azonos címmel film is készült belőle.     
A regény megindító őszinteséggel mesél arról, hogyan válik egy fiatal fiú férfivá az idősebb nők karjai között, hogyan menekülnek a szerelmesek a világ elől a hálószobába.

A 40 nap lélekúton rendhagyó útikalauz. Az út nem a látható világban kanyarog, hanem a belső térben, ahol az olvasó utazóként forgathatja a könyvet, hogy minél messzebbre jusson a megismerés útján, és segítséget kapjon saját élete rejtélyének megfejtéséhez.

A munkával, lecsendesüléssel, visszavonulással töltött negyven nap spirituális történései útmutatóul szolgálhatnak azok számára, akik vállalni szeretnék a legizgalmasabb kalandtúrát: önmaguk lényegének felfedezését, fokról-fokra, buktatókkal, szárnyalásokkal, próbatételekkel, évről évre új kihívásokkal. Az író számára most az ősi kínai hexagramok, a Ji king talányos-költői jelei és szavai, a Biblia és Lourdes jelentik a gondolatébresztő segítséget, megteremtve az összetéveszthetetlenül lírai, lelki, "egzotikus emberi táj" írói hármasságát.

A kötet az Alexandra kiadó gondozásában jelent meg.

Akik megismerték Paulina Éva vitairatát, a Kiből lesz a jó nő? -Válasz dr. Csernus Imrének című könyvet, bizonyára örülnek annak, hogy hamarosan új kötetet is olvashatnak a szerzőtől.                                  

„Nincs egyetlen normális pasi sem! – Hányszor halljuk ezt az elkeseredett, indulatos panaszt barátnőnk, kolleganőnk szájából. Netán mi magunk is hasonlóképpen kifakadtunk már egy szerelmi csalódás, kettétört kapcsolat, fárasztó és lehangoló társkeresési kísérlet miatt. Van egy jó hírem meg egy rossz. A jó hír az, hogy minden híresztelés és hervasztó tapasztalat ellenére JÓ PASIK IGENIS LÉTEZNEK. A rossz hír az, hogy nagyon kevesen vannak. Vagyis – a nagy számok törvénye alapján – nem jut minden nőnek egy jó pasi. Ebből azonban nem az következik, hogy gyilkoljuk le tehát a környezetünkben élő vonzó nőket, mert ezzel növeljük az esélyünket arra, hogy találkozzunk egy jó pasival. Egy jó pasi ugyanis megvetne bennünket egy ilyen akcióért, mert nem igazán méltányolja a másokon való átgázolást. Nekünk, nőknek nagyon körültekintőnek, tudatosnak és szerencsésnek kell lennünk ahhoz, hogy találjunk egy jó pasit.” (Paulina Éva előszavából.)